Nyugdíjas foglalkoztatás

Hivatásomnak tekintem az idősebb korosztály visszaintegrálását a munkaerőpiacra. Magyarországon jelenleg feszes a munkaerőpiaci helyzet, ez az jelenti, hogy ~300.000 fő munkavállaló hiányzik a piacról. Ezért van nagy szerepe az idősek foglalkoztatásának, ami számos kedvezménnyel jár a munkáltató részére.

Annak érdekében, hogy senki ne gondolja “öreg embernek” a nyugdíjasokat, szeretném megemlíteni a szinte hungarikumnak számító “Nők40” nyugdíjazási formát, amibe a ledolgozott éveken kívül a gyermeknevelés is beleszámít, így akár 53-54 évesen is nyugdíjba mehetnek a nők. A férfiaknál a korhatár fix 65 év.

A nyugdíjasok foglalkoztatásának
leghatékonyabb módja a Szövetkezet

2017. augusztus óta elérhető a Nyugdíjas Szövetkezet, a szépkorúak leginkább “Nyugdíjas Munkaügyi Központnak” nevezik 🙂 Ez a nyugdíjas foglalkoztatás legbiztonságosabb módja. A szövetkezet kollégái munkaügyi szakemberek, akik az idősebb generáció foglalkoztatására specializálódtak. Úgynevezett aktív óradíjas konstrukcióval dolgozunk, amelynek lényege, hogy csak a ledolgozott óráknak van díja. Adott munkavállaló kiesése/betegsége esetén helyettest biztosítunk, így nem áll meg a termelés, nem marad koszos az konyha. Az együttműködésről költségszámlát állítunk ki, ami elszámolható.

Mire kell figyelni?

A nyugdíjasok legfőbb előnye a megbízhatóság, nekik még sokat jelent az adott szó!
Vannak olyan dolgok, amikre figyelnünk kell a foglalkoztatásuk során. Csak a legfontosabb három szempontot szeretném megemlíteni:

  • pontos munkakör meghatározása: előre tisztázzuk a feladatokat, és a napi feladatok során ne kapjon új/hirtelen tennivalót, mert kizökkenti a megszokott rutintól, az ő alkalmazkodásuk már lassabb
  • munkahelyi vezető: számukra a tudás az életkorral egyenesen arányos, ezért közvetlen vezető meghatározása esetén ajánlott az idősebb, tapasztalt vezető kolléga
  • pontos munkaidő: az előre meghatározott munkaidőtől, csak nagyon ritkán térjünk el. A munkavégzés mellett fix napi programjaik vannak (unoka, kiskert, kirándulás), ezeket ne húzzuk át egy esetleges hirtelen túlórával.

További szakmai anyagok a blogban, a #nyugdíjas kulcsszóra kattintással.

Hogyan működik ez a gyakorlatban?

A Szövetkezetekhez regisztrálnak a friss nyugdíjasok, így ezek a szervezetek több száz vagy több ezer fős belső adatbázissal rendelkeznek. Ha egy munkáltató megbízási szerződést köt a szövetkezettel, a nyugdíjasok megkapják a munka ismérveit, elindul a jelentkezés. Jelentkezés után előzetes interjún esnek át, majd ezután következik a személyes bemutatkozás a partnercégnél. Fontos, minden esetben a partner dönt, szeretné-e alkalmazni a jelöltet. Ha a válasz igen, a szövetkezet készíti a bejelentést és az orvosi vizsgálatot, a partner csupán egy jelenléti ívet vezet, amit következő hónap elején elküld a szövetkezetnek bérszámfejtése. Erről utólag költségszámla kerül kiállításra, 8 vagy 15 napos fizetési határidővel.

Milyen munkakörökben dolgoznak?

A Szövetkezetnél a leggyakoribb a könnyű fizikai munka (konyhai kisegítő, takarító), pénztáros, gondnok, karbantartó, de… sok nyugdíjas dolgozik szakmai munkakörökben, úgy mint: bérszámfejtő, könyvelő, villanyszerelő, mérnök, targoncás/raktáros.

Milyen munkaidőben?

A nyugdíjasok hatékony foglalkoztatásának módja a részmunkaidő. A heti 20-30 óra a legideálisabb, napi 4-6 órában. Bizonyos munkafolyamatokban a napi 4-6 órát elképzelhetetlennek tartjuk a 12 órás fix műszakok miatt, de több termelő cégnél is hatékony napközbeni “váltótárs rendszert” alakítottunk ki (2 fő dolgozik 6 órában), így csökkentve a munkaerő-hiányt, megbízható nyugdíjasokkal.

Időskori népesség eltartottsági rátája

Az időskorú népesség eltartottsági rátája az előrejelzések alapján még egy rövid ideig stagnálni fog, de 2040-től az gyorsuló ütemben folyamatosan újra emelkedik majd, értéke 2045-ben 42 százalék, míg 2050-ben már közel 50 százalék lesz. Ez azt jelenti, hogy mindösszesen 2 fő aktív korú fog eltartani 1 fő időskorút.

Ez gazdasági és munkaerőpiaci oldalról is hatalmas kihívás, a jelenlegi nyugdíjrendszer nem lesz fenntartható, a nyugdíjasok foglalkoztatási lehetőségeit növelni szükséges.

Öregedési index

A mutató leírása:

A 65 éves és annál idősebb népesség a 14 éves és annál fiatalabb gyermeknépesség százalékában. Ha nagyobb, mint 100, akkor az időskorú népesség száma meghaladja a gyermekkorú népességét.

A hazai és az európai népesség öregedése, vagyis az idősek arányának növekedése és a fiatalok arányának egyidejű csökkenése tartós folyamat. A 100%-ot 2006-ban léptük át.

(Forrás: KSH)

Eltartottsági ráta

Nemzetközi kitekintés:

2020-ban az Európai Unióban a 65 évesek és annál idősebbek függőségi arányát kifejező időskori eltartottsági ráta 32% volt. Az unió egyes országaiban a népesség elöregedettsége jelentősen különbözik, bár – a fejlett országokra jellemző módon – rendre magas.

Az időskorúak eltartottsági rátája 2020-ban Olaszországban, Finnországban és Görögországban volt a legmagasabb (35% felett), míg Luxemburgban, Írországban, Cipruson és Szlovákiában a legalacsonyabb (25% alatt). Magyarország a 30,3%-os értékkel az unió középmezőnyébe tartozott 2020-ban.

(Forrás: KSH)

Az élettel való általános elégedettség, vagyis a hasznosság érzet

A válaszok 0–10 skálán helyezkednek el, ahol a 0 azt jelenti, hogy ‘egyáltalán nem hasznos’, a 10 pedig azt jelenti, hogy ‘kifejezetten hasznos’.

Az életkor előrehaladtával a hasznosságérzet folyamatosan csökken. Az egészségi állapot és annak szubjektív érzete nem független attól, hogy az idősebb korosztály tagjai mennyire elégedettek a saját életükkel, mennyire érzik magukat a társadalom hasznos tagjának.

Egy dolgozó nyugdíjas hasznosság érzete megemelkedik, újra a társadalom fontos tagjának érzi magát a napi munkavégzés által.